Across Slovenia the 2nd time – via Bled

Ha hazafele gyonyoru volt az ut, akkor visszafele meg lenyugozobb! Igaz majd ketszer annyi ido alatt es ketszer annyi kilometert tettunk meg az ut soran, de minden percet es pillanatat megerte! Imadom az utazas minden formajat, de ezeknek a csaladi ‘roadtrip’eknek vmi kulonleges, megfoghatatlan hangulata van, amit semmi nem tud visszaadni vagy potolni! Nincs is annal szebb, ha van az embernek, akivel megoszthatja es atelheti ezeket az emlekeket! Lehet, hogy kenyelmetlen az autoban ulni napi 600-800km-t, de az ember egy ido utan mar ugyis csak az utkozbeni beszelgetesekre, a latottakra es a kozos nevetesekre fog visszaemlekezni! Azt, hogy Dani mennyire elvezte oda es vissza is az utat, azt szavakkal nem lehet leirni, csak a mosolyara es allando izgatott erdeklodesere tudok visszagondolni! Felejthetetlen emlekek, amik mindenkibe beepulnek, es hozzaadnak valamit!

Vegig ugy mentunk, hogy kb 3 orankent beterveztunk vmi latnivalot, ahol megalltunk, kiszalltunk es besetaltuk az adott varost, vagy zoldet, hegyet, helyet, megkostoltuk a helyi eteleket, a helyi ‘vino de la casa’-t es azt kell mondjam megallapitottuk, hogy ahogy jon az ember Spanyolorszag fele ugy kezd egyre testesebb, fuszeresebb illatu es melyebb rubinvoros szinuve valni a bor! Egyikonk sem egy sommelier, bar edesapam jol ert hozzajuk, de ami teny, az teny, erezhetoen es hatarozottan javul a vorosbor allaga es ize minel delebbre erunk ezt batran kimerjuk jelenteni :-) Persze a Rioja-t, nalunk evek ota semmi nem tudja megkozeliteni sem, de Lourdes-ban pl mar kostolhattunk hozza nagyon hasonlot az egyik helyi ‘nepi kajaldaban’, ahogy egy regi kedves ismerosom fogalmazta meg, hogy mit is keres mindig, ha uj orszagba er :-) Nem fancy etteremeket keres, ha jot akar enni, hanem mindig azt nezni, hol esznek a helyiek, es ahol a legtobben vannak es legjobb a hangulat, tuti, hogy ott a legfinomabb az etel is :-) S milyen igaza van! Szoval…Kedves olvaso, mostantol ujra keretik becsatolni a biztonsagi oveket, hogy megkezdhessuk a tobb, mint 4000 kilometeres, Szlovenian, Ausztrian, Olaszorszagon, Franciaorszagon es Eszak-Spanyolorszagon keresztul vezeto gyonyorusegesen szep hazautat :-)

Ljubljana es a magyar hatar atlepese

Slovenia fovarosaban alltunk meg feluton a hosszu aznapos 1000 kilometeres uton. Ez volt egyebkent a leghosszabb egyvegteben levezetett szakasz Danival, amit ugy, hogy tobbszor megalltunk setalni, motorozni, pihenni, enni, levegozni, szuper jol birt, le a kalappal elotte! Gyakorlatilag Madridtol-Szolnokig egyetlen egyszer kerte, hogy megnezzen egy meset, amit felig sem nezett vegul. Egyaltalan nem volt igenye ra, eleg volt neki, ha az ablakon bamulhatott kifele, es nezhette fel Europat, ahogy athajozunk,majd atautozunk rajta! Magunk is meglepodtunk rajta. Azt hiszem, pont jokorra terveztuk ezt az autoval hazautat, mert igazi elmeny volt szamara elejetol a vegeig! Nagyon lelkes volt, velunk egyutt! Nyilvan nem minden korban koti le a gyerekeket, kamaszokat plane ;-) egy ilyen hosszu ut, de szerencsenkre o pont a legjobb idoszakaban volt erre! Ljubljana kulvarosa egyebkent nagyon emlekeztetett a 20 evvel ezelotti magyar kulvarosok hangulatara, de maga az aprocska belvaros uditoen kellemes volt. Ahogy a varos szlogenje szol: Ljubljana, “The friendly city”! Az volt, tenyleg! Az emberek es a kornyezet, epuletek is! Itt toltottunk el jo 1,5-2 orat, megebedeltunk, korbesetaltunk, Danival meghallgattuk az eppen fellepo amerikai zenekart, aki az egyik gyaloghidon jatszott eppen, s Dani, mint a zene szerelmese, aki ki nem hagyna egyetlen alkalmat sem, hogy kozelebb kerulhessen a muzsika hangjaihoz, ha csak 20 percre is :-) Egesz Szlovenia amugy kellemes meglepetes volt a csupa elenk zold, dimbes-dombos, hegyes-volgyes, gyonyoru tajkepevel. Visszafele ujra megalltunk, akkor Bled es kornyeken, ami meg inkabb belopta magat a szivunkbe es tovabbi szep elmenyeket hagyott bennunk.

A magyar hatart vegul vmikor 3 ora magassagaban ertuk el. Akkor meg a nap atragyogott a baratsagos baranyfelhok kozott, de mar joval huvosebb volt a levego, mint addig vegig Europa delebbi reszein. Mire egy oraval kesobb elertuk a Balaton kornyeket, mar egyre inkabb beborult, de Szolnokra erve meg aznap este kitartott nemi kis nyar, s csak azutan vette kezdetet a ket-harom heten at tarto tel, 12 fok esovel, ami augusztus elejen megint visszatert, s amibol ujra neki indultunk. Akkor mondtam en, hogy ha nincs igazi nyar, akkor hosszu, gyonyoru osznek kell lennie, es bejott :-)) Ennek nagyon orulok, mert az oszt kulonoskeppen szeretem, plane, ha gyonyoru! Legszebb ido kirandulni az erdokben es hegyekben! Mielott atternek a visszafele utra, ami ennel sokkal izgibb volt, meg posztolok par magyarorszagi kepet, amik szep emleket ideznek bennem is…