Viana do Castelo – Portugal

Viano do Castelo

Viana do Castelo Portugalia egyik leghiresebb oceanparti kisvarosa, amit sokan keresnek fel. Bar fenykorat valojaban a 16. szazadban elte a melytengeri halaszatnak es a tengerentuli kereskedelemnek koszonhetoen, de az ocean ugyanugy kozponti szerepet jatszik ma is a kisvaros eleteben. Mi eloszor a varos feletti dombon talalhato parizsi Sacre Ceour altal ihletett templomot neztuk meg, aminek neve Templo de Santa Luzia. (Dani a tuzo napsutes ellen azsiai modszert alkalmazvan, szines kis esernyojevel vedezekett – hogy honnan szedte?? Marmint az otletet, nem az esernyot ;) A templom tornyaihoz 1 euroert lehet felmenni lifttel es egyik erdekessege, hogy az innen keszitett kepek Portugalia legtobbet fotozott parti latkepe. Innen neztuk ki mi is a folyo tuloldalan talalhato hosszu kilometereken keresztuli termeszetes homokdunes szakaszt, ahol a delutan egy reszet toltottuk idilli kornyezetben gyakorlatilag negyesben, mert egy-ket futot leszamitva nem volt mas az oceanparton.

playas de Viano do Castelo

De mielott meg lementunk volna, a ketszintes hidon visszamentunk a varos iranyaba, ahol kozvetlen a hid labanal talalhato Jacht Clubban ebedeltunk egy szenzaciosat! Portugaliaban mindenhol istenieket lehet enni, de itt az izek elmenyet meg az is fokozta, hogy szinte potom aron gyonyoruen talalt fenseges eteleket ehettunk. Nekem vegig nagy kedvencem volt a portugal egyszeru, de annal finomabb zoldsegleves, es a salataik! Konkretan 16fele kulonbozo zoldseg es gyumolcs volt a salatas talamban, mindossze 7 euroert! Volt benne narancs, datolya, friss maracuya, eper, kiwi, gorogdinnye, uborka, koktelparadicsom kokuszos toltelekkel, csicseriborso, salata, reszelt repa, paradicsom, lilakaposzta, endivia – magyarul talan cikoria es barna rizs, vmint meg egy gyumolcs, aminek nem jut eszembe azota sem a neve…kis pici sarga kerek, szaraz level veszi korbe es isteni finom?! Mindegy, mar elhataroztam, hogy mindenkeppen ujra fogom itthon is krealni, mert egyszeruen mennyei volt. Az ilyen utak mindig olyan klassz ihleteket adnak arra nezve is, hogy mit mivel parositanak a kulonbozo nemzetek konyhai :-)

Viana do Castelo 1

Advertisements

Oporto by day and night

Porto2

Az egesz varos hangulata fantasztikus. Emlekeztek meg ra, amikor harom eve ott jartunk es szinte vegig szakadt az eso – nem tudtuk igazan korbejarni es a valodi hangulata sem jott at ugy, mint ezalkalommal! Ezuttal az ido tokeletes volt, fantasztikus szallasunk volt – majd errol is irok kulon ajanlot! – es az egesz varost besetaltuk. Este atmentunk a Vila Nova de Gaia oldalra a boros pinceszetekhez es onnan neztuk, ahogy a nap lenyugszik a hid mogott az ocean felol. Meses volt! Az egesz hangulat, a sok-sok kiulos a borozok elott, a napagyak a folyoparton, a sok-sok fiatal es turista, ahogy egy-egy helyrol kiszurodott a Fado hangja… csodas volt! Reggel felmentunk a hid tetejere es atsetaltunk a tuloldalra, majd a sok zegzugos kis utcacskan le a hires Praca da Ribeira-ra es beultunk ugyanabba a jo kis etterembe, ahol harom evvel ezelott is istenit ettunk – ezuttal is. A hidrol amugy szenzacios a kilatas, orakig lehet benne fentrol gyonyorodni. Ennek koszonhetoen, ezutan az ut utan, igazi vilagklassziskent vegezte a mi listankon a varos! Azok koze a varosok koze tartozik, aminek van mondani- es meselnivaloja, amikre konnyu rahangolodni es jol ereznie magat az embernek, s aminek olyan kilatasa van folyoval – majd oceannal megfejelve, ami orokke belenk ivodik. Annyira orulunk, hogy ujra eljuthattunk es tenyleg mindennel szebb arcat mutatta Portugalia az eddigi osszes portugal ut kozul – es ez bizony mar a 6. volt!

by night

Mindenre jutott idonk az ot nap alatt – nem siettunk sehova, hanem kieleveztunk minden egyes pillanatot. Megalltunk, leultunk magunkba szivni a latvanyt, mind a varosokban, mind az oceanpartoknal – talan ezert is valt ez az ut mar most ennyire emlekezetesse. Valojaban az ember azokra a pillanatokra emlekszik vissza minden utrol, amikor valahol megallt es leult – es nem, amikor kipipalva dolgokat a listajan vegig rohan tobbszaz v ezer kilometert, szinte megallas nelkul es csak a fenykepei visszanezese utan latja, hogy hol is jart. Ugy erzem mi is most kezdunk igazan erre rahangolodni, es egyre jobban megy az utazasnak ez a formaja is, amire nemcsak Dani – gyerekkel mar nem akar ugy rohanni az ember ;-) – de a spanyol, mediterran mentalitas es termeszetesen kedvenc francia nagybacsim is mindig probalt tanitani :-) Ma mar nem akarunk feltetlen mindent felkeresni, csak elvezni akarjuk egymas es a hely tarsasagat. Hagyni, hogy atjarjon az elmeny es a latvany. Igaz a mondas sokszor az utazasra is: a kevesebb neha tobb!

Sandeman

Bom Jesus – a hires zarandokhely

DSC_0365

Kihagyhatatlan – ha egy szoval kellene leirni – es meses – ha kettovel. Csodalatos elmeny volt ott jarni! Ket eve, amikor a franciaorszagi Lourdes-ban jartunk, vagy a spanyolorszagi Santiago de Compostellaban, ahhoz hasonlo elmeny volt felkeresni a Bom Jesus zarandokhelyet. Bar a maga nemeben joval kisebb mindkettonel, es itt Portugaliaban Fatima a leghiresebb zarandokhely, ami az egesz vilagon jol ismert, ez is fantasztikus mindenkepp! Nekem olyan volt, mintha valami mesebeli film set-en lettunk volna. Szamomra sokkal nagyobb elmeny volt, mint Braga maga, ami az orszag ketseget kizaroan legvallasosabb varosa a legtobb negyzetmeterre juto templomaval. Ahogy a mondas tartja: Lisszabonban szorakoznak, Portoban dolgoznak, Bragaban imadkoznak az emberek.

 BragaBom Jesus Portugalia

Bragatol par kilometerre talalhato ez a hires zarandokhely, aminek egyik erdekessege, hogy a hires 581 lepcsofokbol allo lepcsosora a Barokk kor elejen epult tobb evtizeden keresztul, s mire elkeszultek megvaltozott az epiteszeti stilus es maga a templom mar klasszicista stilusban epult fel. A masik erdekessege pedig, hogy az 1882 ota mukodo siklot vizzel mukodtetik – teljesen egyedi egesz Europaban! Minden oldalrol igyekeztem fotot kesziteni azok szamara, akik meg nem jartak itt, remelem atjon valamennyire a hely szelleme es lenyugozo szepsege! Ez az ut szuperlativuszokban merten is fantasztikus es lenyugozo!!!

DSC_0366

Palacio de Mateus

Palacio de mateusA Palacio de Mateus Portugalia legismertebb boraszata, ami Vila Real-ban talalhato a Douro folyo menten – a hires portugal bortermelo videken – es itt keszulnek az orszag leghiresebb borai. Mint megtudtuk, a borok 70% a skandinav orszagokba megy exportra, es azok kozul nem is lehet a helyi boltokban kapni sehol, kizarolag a boraszatban. mateus2Palacio de Mateus epulete egyebkent 1740ben epult, es a palota homlokzata adja a vilaghirnevet Portugalia legismertebb boranak, a rose Mateusnak. Szerintem nektek is ismeros lehet a kep alapjan. Viszont ez a bor nem itt keszul, ugyanis a csalad a ’90es evekben eladta a palota homlokzata alapjan keszulo cimke hasznalati jogat, ami altal vilaghiruve valt maga a pinceszet es a bor is. Fantasztikus elmeny ellatogatni ide, mert gyonyoru a palota es mesebeli kertje van! Dani is imadott a kis labirintus sovenyek kozott szaladgalni :-) Az elso ket alkalommal, amikor Eszak-Portugaliaban jartunk, nem jutottunk el egyszer sem a Douro videkere, de ezuttal keresztul autoztunk a hires portugal szoleszet legszebb teraszos szakaszan, ami hatalmas elmeny! Majd Vila Realban alltunk meg a Mateus Palotanal, s miutan vegig setaltuk a helyet, betertunk es vettunk harom uveg bort :-) Nagyon jo hir, hogy minden boruk szaraz! A holgy borkostolot is tartott nekunk, igy az alapjan sikerult egy nagyon finom feheret, egy roset es egy voroset valasztani :-) Aki erre jar, terjen be, nem banja meg!

Mateus

Portugalia – Oporto, Braga, Aveiro, Costa Nova

Porto – Madrid 600km, vegig autopalyan. Odafele egyhuzamban mentunk, csak egyszer alltunk meg 10 percre, igy 5 ora alatt ott voltunk, ami nagyon jonak szamit, foleg, hogy mindenki felkeszitett, hogy a ”puente” (hosszu hetvege) miatt oriasi dugok lesznek mindenfele – sehol nem volt ;-) A taj vegig szemetgyonyorkodteto volt, kulonosen ahogy kozeledtunk a tengerparthoz – hirtelen minden csupa zold lett, dimbes-dombos, hegyes-volgyes taj vett korul bennunket – amit visszafele elvezhettuk, mivel odafele mar addigra sotet volt.  A ket orszag kozott -1 ora idoeltolodas van.

Nagyon jo hotelt sikerult talalnunk. Mar osszel is idefoglaltunk eredetileg. Egy 5 csillagos szallodaban talaltunk szobakat hihetetlen jo aron (65Euro). Spanyolorszagban 4 csillagosat sem talal az ember ennyi penzert, bar szerintem mashol sem! Ipanema Park Hotel a neve egyebkent ennek a portoi  hotelnak es kozel a belvaroshoz helyezkedik el, bar nem gyalogosan, hanem inkabb autoval. A szemelyzet valoban tobb nyelven beszelt, ami itt (Spo-ban) kevesbe mondhato el (szerencses esetben angolul vmennyit tudnak, de a spanyolok nyelvtudasa eleve gyerebb, mint a portugaloke), kedvesek es udvariasak voltak, a reggeli benne van az arban, ami boseges  es nagyon szepen prezentalt volt. Tenyleg nem lehetett egy szavunk sem, kulonosen ennyi penzert.

Az idojaras ket nap esos volt, ebbol kifolyolag nagyon paras volt a levego, ami nem csak az eso, de a tenger melletti fekvesebol is adodik. Kotott ruhazat ezert nem ajanlott, en ezt bebuktam, mert a madridi tiszta, minimalis paratartalmu levegohoz szokott ruhataramban hirtelen megnott a kotott holmik szama. Erre csak az ut utan eszmeltem ra; rajottem, hogy mar Koreaban sem volt semmi kotottem, csak pamut, mert a magas paratartalomban kenyelmetlen viselet szerintem minden mas anyag. Madridban a keves eso es a szaraz kontinens kozepen valo elhelyezkedes miatt nagyon szaraz a levego, semmi paratartalom benne, igy jol esik az embernek a meleg kotott holmi a teli hidegekben.

Porto – olyan volt, amire szamitottunk es kozben megsem. Kicsit meglepett, hogy a varos epuletei milyen lepusztult allapotban vannak es a felujitasoknak szinte nyoma sincs. Eles kontraszt volt bizony akar a madridi, akar mas spanyol varosok gyonyoruen felujitott  epuletei utan. Mindenesetre nem gondoltuk volna, hogy ennyire eszreveheto a ket orszag kozti gazdasagi kulonbseg. Nagyon sok szegenytelep volt az utak mellett, de a belvarosban is atmentunk rajtuk. Vhogy jobban szem elott vannak, pedig mi tenyleg csak par napot, es mint turista mentunk. Ugyanakkor nagyon kulonleges latvanyt ad a varosnak a sok csempes haz es templom es a vidam szines egymas mellett sorakozo epuletegyuttesek. Ha a nap is sutott volna, de nem tette 5 percnel tovabb sajnos, akkor meg elenkebb lett volna a varoskep. Esos idoben alapvetoen is kicsit szomorubban hat egy varos, de ha sok a felujitasra szorult epulet, akkor kulonosen. Ezt eddig otthon (Mo-on) ereztem leginkabb. Remelhetoleg lesz majd egyszer meg lehetosegunk ra, hogy napsugaras idoben is lathassuk, az amugy gyonyoru varost.

A par nap alatt csupan benyomasokat kaphattunk a varosrol, az orszag neperol, igy lehet nyugodtan cafolni, aki mar jart ott es maskent latja. Vmiert nekem Portugalia mar regota a szivemcsucske volt, annak ellenere, hogy nem jartam meg ott. Nagyon regota vagytam, hogy eljussunk ide is. Megerte, es megeri majd a tobbi reszet is bejarni legkozelebb :

– a portugalok sokkal vallasosabbnak tunnek, mint a spanyolok. Ennyi templomot egy negyzetkm-re, vmint templomba igyekvo embert meg nem lattunk szerintem.  Bar van egy erzesem, hogy a fiatalabb generacioban mar kozel sem dul a vallasossag fontossaga annyira, akarcsak itt Spo-ban.

– spanyolul ertenek, de erdekes modon azt tapasztaltuk, hogy angolul jobban beszelnek. Feltunoen tobben beszeltek angolul, mint itt Spo-ban.

– az emberek talan tenyleg csendesebbek a tobbi latin nephez kepest, de a nyitvatartasi ido hasonlo a spanyolhoz. Ugyanugy bezar minden etterem delutan 3-4tol egeszen 7-8ig; (itt Spo-ban 9-10ig ki sem nyitnak) Ugy tunik tehat, hogy keson koltik ok is a vacsorajukat.

– legnagyobb meglepetes szamomra a nyelvuk hangzasa volt. Rajottem, hogy nem is hallottam meg portugal beszedet, es  kedves roman ismerosom, aki mindig mondogatja nekem, hogy szerinte a portugal nyelv a legkedvesebb latin nyelv –  talan azert mondja, mert teljesen ugy hangzik a portugal nyelv, mint a roman nyelv – szerintunk. Erdekes felfedezes volt.

– sok kis sikataros utca kanyarog a belvarosban, kisertetiesen hasonlitva az olasz utcakra, amik kozott mindenfele ruhakat csipeszelnek ki az erkelyre v a ket haz koze. Hangulatos kis etteremeik es kavezoik vannak. Hosszu, melyen benyulo boltocskak. Tiszta minden, es a parkok is gondozottak. A kiszolgalas mindenhol kedves es baratsagos volt. A portugal vendegszeretet hire tenyleg megallja a helyet. Jol ereztuk magunkat vegig.

– a Ribeira (ami kis folyot jelent portugalul) a hires folyoparti negyed, ami egyben a varos regi tortenelmi negyede is, ami otthont ad a szines portoi hazaknak, amirol hires es sok kepen lathato. Itt erdemes keresztul-kasul setalgatni, mert fantasztikus hangulata van, ami a Praca de Ribeira, azaz a Ribeira ter, korul tetozik. Rengeteg etterem es bar talalhato itt.

Mi nem ezen a teren ultunk le ebedelni (csak ketten voltunk Karesszal, mig Vali mama vigyazott az alvo Danira, igy igazi romantikus setat tehettunk ebben a csoda negyedben ;), hanem az egyik kis sikator sarkan meghuzodo etterem kinti lepcsos fateraszan foglaltunk helyet – vmiert odavonzott a hely. Persze nem a felenk terigetett fehernemuk latvanya miatt, az csak igazi portoi hangulatot adott, a portoi bor bukeja melle :DD A kis etterem igazi gyongyszem, barkinek melegen ajanljuk. Nem sokkal, hogy helyet foglaltunk, hirtelen meg is telt az egesz hely. Tokeletes, gondolatolvaso kiszolgalas, abszolut elfogadhato arak es mennyei konyha! A hely neve: Adega Sao Nicolau, a Travessa de S. Nicolau utca sarkan.

Ebben a negyedben talalhatoak a Douro folyoparti hires szines portoi hazacskak, es a szep D. Luis hid. Vmint az egyik legszebb templom, ami az 1100as evekben epult : Igreja de San Francisco, (San Francisco temploma). Gyonyoru! Belepo, ha jol emlekszem 3 euro volt. Kihagyhatatlan! Egyebkent a varos oreg reszen mindenhol macskakoves utcak vannak, ami nagyon hangulatos. A varos ezen negyede egyebkent az UNESCO vilagorokseg reszet is kepezi – nem csoda! A tobbi portugal kep ITT talalhato!

Danival elmentunk az Akvariumba is, ami meglepoen nagyon jo volt! Vegig elvezte, dugig kisgyerekes csaladokkal. Kivalo program esoben ;)

Hazafele menet megalltunk Aveiro es Costa Nova partjainal. Napsuteses, meleg idonk volt, kihasznaltuk egy-egy setara. A lenti csikos hazak hozzatartoznak Costa Nova latkepehez – nekunk nagyon bejott a hely. Aveiro hires a kanalisarol, ami keresztul folyik a kisvaroson. Szines csonakokkal viszik a turistakat, 45 perc, 5 euro. Es hogy meg mit lehet csinalni Aveiroban, arrol talaltam ITT egy nagyon jo kis 10 pontba szedett listat – ha vki esetleg arra jarna.

Salamanca

Vegezetul meg megalltunk Salamancaban, ami ket orara van Madridtol, a gyonyoru idore valo tekintettel. Szepseges varos Salamanca, ami Spo. legregebbi egyetemi varosa, hatalmas diakelettel. Erezni a levegoben a kulturat es muveszetet. A Plaza Mayor tele volt piknikelo egyetemistakkal. Olyan kicsit a hely hangulata, mint Cambridge vagy Oxford  angol egyetemi varosoknak.  Mi nem tudtuk az egeszet bejarni, igy majd legkozelebb, amikor visszaterunk, irok rola bovebben. Addig is par kep a helyrol ITT.