Hegyekben…

Augusztusban is es szeptemberben is sokat mentunk es megyunk a hegyekbe hetvegente. Nyaron azert, mert fent 1900 meteren 10 fokkal kellemesebb a homerseklet, osszel pedig azert mert a kellemes klima mellett az egyre inkabb szinesedo termeszet is odavonz! A legkozelebbi helyek, ahova leggyakrabban megyunk mindossze felora, egy ora autoutra vannak tolunk. Minden alkalommal ujabb es ujabb szepseges rejteket fedezzuk fel a felettunk magasodo es korbeolelo Sierra de Guadarramaban vagy a kozeli nemzeti parkokban. Hol bekesen legeleszo bikakkal, hol vidaman vagtazo lovakkal talalkozunk. Bennunket a hegyek szepsege legalabb annyira feltolt, mint a tenger latvanya. Hegyek es tenger elerheto kozelsege nelkul korabban nem is volt igazan reszunk ilyenfajta termeszeti forrasban, kiveve a folyokat. Mindketten az igencsak ingerszegeny monotonitast sugarzo Alfoldon nottunk fel es toltottuk el elso 20 evunket… Amiben hiaba lat barki is barmi ‘lenyugozot’, tank talan sosem volt effele hatassal… Ha masnem, inkabb lehangolt. Az en szulovarosomnak egyetlen ‘mentoovet’ a vizek jelentettek: a Zagyva, a Tisza es a Holt-Tisza. Azt hiszem, ha vizek sem lettek volna a kozelben, en zoldultem volna meg… Amennyire egyebkent ‘varosi ember’ vagyok, annal kevesbe tudom elkepzelni a termeszet kozelsege nelkuli eletet :-) Szinte minden szabad hetvegen megyunk vmerre, hol a hegyekbe, hol a tengerhez. Karesznak sokat kell ujra Olaszorszagban toltenie, igy az iskolat is kettesben kezdtuk Danival es mindig varjuk a hetvegeket, amikor egyutt lehetunk harmasban, baratokkal v csaladdal es vegre kirandulhatunk. Tokeletes kiegeszitoje a varosi letnek, ha az ember, amikor csak teheti a szabadban van. S mig van mit potolnom a nyari elmenyek teren, ugy dontottem parhuzamosan folytatom tovabb, es hirt adok arrol is, hogy a jelenben merre jarunk es mik tortennek, mikozben vissza-visszaterek majd a nyari helyszinekre is. Azt hiszem vissza fogom datumozni a posztokat, igy a jelenbe nem zavarnak be, de a vegen szolok, ha mindent ‘kiirtam’ magambol, s aki kivancsi, az majd visszanez :-) Jojjenek hat az elmult masfel honap kirandulasainak kepes emlekei:

Puerto de los Cotos – piknik a hegyekben

Az indian nyar meg tart, szikrazo napsutes, tiszta melykek eg, friss levego! Iden is gyonyoru az osz itt Madridban, kedvez a sok szabadlevegos programnak, kirandulasnak. Valojaban tavasszal es osszel lehet leginkabb elvezni a termeszetet errefele; ilyenkor barmikor neki indulhat az ember, mar nincs melege, de meg nem is fazik. Reggel  mar kell  a pulover, de delutanra ujra rovidujjas nyarias ido lesz, 25-26fokokkal. A nap, igy szeptember vegen, reggel 8kor kel fel, es este  8kor megy le.

A hegyekben az idojaras ennel mar joval huvosebb, hiszen jo 1000m magasabban vannak a csucsok, s bar napkozben par orara ott is 20 fok koruli a homerseklet, reggel este mar csak 5-10fokok vannak.  Mindezek ellenere szombaton  megis sikerult amator modon megjarnunk az idojarassal, mivel elegge nyarias ruhaban indultunk el (26fok volt Madridban du 5kor),  csupan  egy kardit vittunk magunkkal, ami azonban 1800 meteren mar kevesnek bizonyult a fenti 11 fokban! Sajnos 10 perc utan emiatt vissza kellett fordulnunk, de mivel annyira vonzott a tiszta hegyi levego, az oszi csillogo napsutes a hegyoldalakon, az orokzolddel boritott taj, hogy muszaj volt masnap is visszaternunk, ezuttal mar rendesen feloltozbe, piknik taskaval es  nagy tervekkel, miszerint turazunk egy jot a Puerto de los Cotos-tol, ami 15 km-es szakaszon keresztul visz fel 1827m-rol  a 2428m csucsig, a Cima de Peñalareshez, ami tudtommal Madrid legmagasabb pontja! 11re ertunk fel Cotos-hoz, es meg csak +4fok volt! A nap ereje azonban olyan eros volt, hogy a pulover+melleny+sal kombo eleg volt. Neki is indultunk a turanak, miutan az erdeszhazban megittunk egy-egy jo forro kavet (igen, ujra jol esik, miota nincs az a hoseg ;), am Daninak nem akarodzott a laban mennie. Mindenaron a hordozoba kerte fel magat, es kizarolag en voltam jo, es csak elol…na marmost 15km-t egy 12kilos kiskrapekkal az en, hagynemondjam hanykilommal, tudtam, hogy nem fog menni. Ha a hatamon vihettem volna nem lett volna gond, de elol mar nem megy…Egy ideig probaltuk gyozkodni, hogy milyen szep lesz, gyujtunk dobozokat, meg kavicsokat, meg keresunk neki is vandorbotot…nem es nem es nem…hogy finoman fejezzem ki magam, sikerult ugy felvernunk a hegy lelket, hogy lehet a telialmot is kivertuk a szemebol...Igy nemsokkal a kezdes utan visszafordultunk es leultunk a nagy puha fuben piknikezni. Na ezt mar elvezte :)) A kilatas igy is gyonyoru volt, igaz a labamban nagyon bennem volt a mehetnek, de ahogy Karesz szokta mondani: ”ember tervez, Dani vegez”. Azt hiszem kisgyerekes csaladoknal ez nem ujdonsag ;) Van olyan pillanatuk, amikor barmit tehetunk is, o nekik vmiert mast diktal a szerveztuk. Igy maradtunk a domboldalban jo masfel orat piknikezve, fuben hevereszve, viragokat nezelodve es a tajban gyonyorkodve…Legkozelebb pedig remelem sikerul megmasznunk a tavot, ha masnem jon vki erre, aki megmassza velem ;)) Fotok ITT.