Hong Kong

Eljött a nagy nap!!! Este 5-re értünk ki az Incheon-i reptérre, s mivel volt még bő 2 óránk az indulásig, bámészkodtunk a reptéren. Én megvettem a legújabb Time-sot és The Economist, majd a kapunkhoz közeledvén észrevettük, hogy Chuseok alkalmából be lehet öltözni tradícionális koreai ruhába, melyet ilyenkor szinte minden koreai felvesz az ünnepek alatt. Hát íme a fotó is, mint látjátok :) A paróka volt vagy másfél kiló ;), de azt hiszem még azzal együtt sem mennék el koreainak :(…

Mivel Korea és Hong Kong között van 1 óra eltérés így nyertünk magunknak egy órát. Amikor az ember este 11-kor száll le a géppel, akkor az az egy órácska is számít. Amint landoltunk és kikeveredtünk a reptérről, megcsapott a 30 fokos meleg, szmogos levegő, a rengeteg ember és a double-deckerek, amin London óta nem ültünk. Nagyon egyszerűen rá lehetett lelni az A21-es buszra, mely elvitt bennünket Mong Kok-ba 30 perc alatt, ahol a szállásunk volt. Mong Kok Kowloon szigetén van, ahol leginkább a munkásréteg él, nem éppen lélekvidító körülmények között. Eszméletlen zsúfolt minden, nagy a forgalom és az emberáradat. Magas házakban élnek, melyeknek többsége le van már rongyolódva. Hong Kongban összesen közel 7 millió ember él 1100 négyzetkm-en. És ez még nem minden! Az 1100nkm-nek csak a 10%án laknak az emberek, ami hihetetlen zsúfoltságot okoz. Nem beszélve a szmogról, ami főleg Kowloon szigetét súlytja. A nagy népsűrűség miatt az emberek nagyrésze nagyon apró lakásban él, ahol a konyha sem jellemző. Éppen ezért nem szokás ‘dinner party’-kat adni, hanem inkább étteremben eszenek és találkoznak az emberek.

’97ben nyerte vissza Kína magának Hong Kongot, ami ellenére is egy vibráló és izgalmas hely maradt, melyhez semmilyen más hely nem hasonlítható a világon. A világ legnagyobb kantonéz városa, mely különleges autonómiát élvez : ‘one country, two system’, ahogy arrafelé mondják. A hong kongiak maradnak fent legtovább, a portugálok, taiwaniak és a koreaiak után, akiknek 66%a nem megy el aludni éjfél előtt. HK nagy számú külföldi lakossággal rendelkezik. Elsősorban fülöpszigetekiek, indonézek, amerikaiak és kanadaiak vannak a legtöbben, akiket a brittek es ausztrálok követnek. Számuk azonban folyamatosan csökken 1997 óta. A közbiztonság nagyon jó, sötétedés után is nyugodtan sétálhat az ember egész HK területén.

…közben meg is érkeztünk szállásunkra, mely Dragon Hotel névre hallgatott. A szobánk gyors inspektálása után rezignáltan vettük tudomásul, hogy ablak nincs a szobán ;( csak egy ezeréves légkondíciónáló kavarta a port recsegő hang kiséretében. Hát ez már keményebb része Ázsiának, pedig Kína ‘legelitebb’ részén vagyunk…a fürdőszobai helyzetet már nem is részletezem ;) legyen elég annyi, hogy ügyesen egyensúlyozva lehetett a wc kagyló és a mosdó fölött-között egy gyors pancsit csapni, anélkül, hogy lett volna bármi zuhanytálca…mókás produkció volt, de semmiképpen nem a nap fénypontjának számított :))) hamarosan jön a folytatás is…

Advertisements

Hong-Kong Victoria Peak

Első utunk a közeli Kowloon Parkon át vezetett Tsim Sha Tsui felé. Reggel 9 óra körül járt. A parkban rengetegen thai chi-ztak mindenfelé. Az egyik szökőkút partján egy kis teknős is lábait emelgetve, mintha szintén thai chi-zott volna ;)

Kikeveredvén a tropikus parkból, Hong Kong zsúfolt vásárlónegyedében találtuk magunkat. Minden sarkon volt legalább egy indiai, de inkább kettő, aki vagy copy órát akart neked eladni, vagy éppen szabott öltönyt, teljesen feketén. Végig elektronikai boltok, parfümériák, arany és óra üzletek sorakoztak az út mentén. Az elején egy-kettőbe betértünk lássuk miben mérnek egy 4GB iPod-ot es egy Canon 400D-t, de mivel nem volt kirakva az a bizonyos tábla a boltok ajtajába, ami tanusítja, hogy megízható helyen vásárol az ember nem mertünk semmit venni. Pedig nem vicc, de a kirakattól a pultig 50%-ot lehetett alkudni…félelmetes volt. A végén már 100e Ft-ért adták volna oda a vadiúj Canon 400D-s fényképezőgépet, aminek a boltokban dupla annyi az ára. Nagyon csábító volt, de nem adtuk be a derekunkat, mivel oldalakat lehet olvasni a kis apró trükkökkről, hogy hogyan lehet átverni a turistákat. Még annak ellenére is, hogy mi felkészültünk ilyen téren is, sem lehetett tudni, hol vágnak mégis meg. Így szinte ”menekültünk” a környékről, nehogy mégis meggondoljuk magunkat ;)

Szép lassan leértünk a partra, a Victoria öbölbe, ahonnan varázslatos a kilátás. Párás volt egy kicsit a levegő, de szerintem a szmog is közrejátszik, hogy Hong Kongban szinte soha nem teljesen tiszta az ég. Viszont a javára legyen mondva, hogy gyönyörű időnk volt végig. Kellemes 30 fokkal, mely hatására újra szépen lebarnultunk a hosszú séták alatt. Sikerült minden nap 12-13 órát gyalogolni. Ez a legjobb módja mindig, ha az ember egy új helyen van és fel akarja fedezni. Persze egy-egy metrómegállót mentünk néha, vagy felugrottunk egy kompra, vagy épp egy doubledecker villamosra :)

Az öböl Tsim Sha Tsu részén található az Avenue of Stars, az ázsia Walk of Fame, ahol a hírességek kézlenyomatait találni vmint Bruce Lee bronz szobrát, mint legújabb szerzeményt…

Hazafelé sétálva pedig betértünk még a City Harbour Shopping Mall-ba, ahol beültünk egy kellemes francia étterembe és nagyon finom ‘erdei gomba levest valamint pastát ettünk :) Végén mindezt megkoronázva egy-egy finom cheesecake-kel :))))))))))

HK – Central

Reggel 8kor kelés, 9kor már a Mong Kok-i metrómegállóban állunk. Az emberek még mind alszanak, szinte üresek a metrók. Irány Tsim Sha Tsui. Onnan pedig át komppal a Central-ba. A kompon csak turisták vannak. Mindenki vadul fotózza az öblöt. Gyakorlatilag negyed óra sincs, és már a túlparton is vagyunk. A Mellrák világnapja miatt több ezer nő ül mindenfelé a földön, a padokon, aluljárókban…mint kiderült a hong kongi nők 1/3-át érinti ez a betegség, tehát nagyon súlyos méreteket ölt odakint.

Térkép alapján sikerül a Peak Tram-hez odatalálni, ami felvisz bennünket a Victoria Peak-re, ahonnan az egész Victoria öblöt belátni….hatalmas a sor… Mint kiderült nekünk nem is kellett volna sorbaállnunk, mivel előrelátóan megvettük az Octopus kártyát, amivel lehet használni az összes közlekedési eszközt, belépőket fizetni és vásárolni is…plusz még diszkont is jár vele az élelmiszerboltokban. Nagyon bejött. Csak ajánlani tudjuk mindenkinek, aki mint turista arrajár. Pre-paid kártya, mindenféle kedvezménnyel. Sokkal könnyebb és gyorsabb vele az élet Hong Kongban. Még vmi, amire kint jöttünk csak rá sajnos. Érdemes minél több készpénzt vinni az embernek magával, mert nagyon sok helyen nem lehet kártyával fizetni, vagy 5-10%-ot ráraknak a banknál pénzkivételnél, váltásnál…szóval legközelebb mi is így készülünk…

…Fent vagyunk végre a hegytetőn. Lélekzetelállító a kilátás. Sok amerikai és ausztrál turista mindenütt. Plusz mi, két magyar :). Útnak indulunk a 3 és fél km-es sétának a hegycsúcs körül…itt fent sokkal kellemesebb a levegő. Rengeteg a zöld. Trópusi vegetáció. Nem győzzük a növényeket és fákat csodálni.

…kezdünk teljesen kimelegedni, de a séta nagyon jól esik. Néha egy-egy padon megpihenünk, élvezzük a kilátást. Mellettünk épp egy hong kongi magyaráz két amerikai turistának, hogy szerencse, hogy ma ilyen tiszta az ég, mert legtöbbször az épületeket sem látni a ködtől (szmogtól). Azért ez elég hihetetlen, hogy ezek a felhőkarcolók egytől-egyig eltűnjenek a tejfehérben. Nagy csalódás lenne olyankor feljönni…

Lassan végére érünk a sétánknak és visszamegyünk a Peak térre, ahol jutalmul a szép sétáért és kilátásért benyomunk egy feketeerdő torta szeletet és egy ananászos-banános-kókuszos gyümölcsitalt :)))

…végig sétálunk még a Hong Kong Parkon is, ami egy teljesen mesterségesen kialakított park, tele szökőkutakkal; kis tavakkal, benne aranyhalakkal és teknősökkel; vízeséssel; játszóterekkel; thai chi kerttel és kilátótoronnyal…miután mindent megmásztunk, kipróbáltunk és végigsétáltunk az egész parkon kissé fáradtan, de boldogon indultunk tovább a ”Lanes”-hez = Li Yuen Street East and West, ami a Central híres market párhuzamos utcája. Útközben felugrottunk egy doubledecker villamosra és mentünk vele 3-4 megállót. Természetesen az emeletre ültünk a kilátás és az élmény kedvéért. Nagyon klassz volt!!!

…közben már itt is vagyunk a Lanes-en, ahol minden kapható: többek között: ”márkás” napszemüvegek és órák tucatjai, gyönyörű selyemruhák, táskák és kiegészítők…ez egy igényesebb piac, mely rengeteg turistát és helyit vonz egyaránt. Szépek az áruk is valóban. Miután vettem én is egy piros CK karórát 700Ft-ért ;))))))boldogan konstatálhatom, hogy teljesen megéri az üzletet!

…Mire visszaérünk Kowloon-ba már beesteledik. gyorsan eszünk egy finom taiwani fried noodles-t marhával – és megyünk le az öbölbe. Rengeteg ember nyomul az utcákon, mire kiderül, hogy tüzijáték, fény és lézershow kezdődik 8tól. Szerencsére még tudunk közvetlen a korlátnál helyet taposni magunknak, ahonnan premierplan élvezhettjük a show-t. Ez is egy igazi hong kongi nap volt :)

HK – Lantau island

Harmadik nap reggelén Lantau szigetére mentünk. Kicsit felhős, ködös volt az ég, de továbbra is 30 fok. 10 óra körül értünk Lantau szigetére, Tung Chung-ba, metróval, ahonnan skyrail-lel mentünk tovább a hegy tetejére. 25 perces magasban ringatózés volt valójban :) Néhol annyira félelmetesen magasan lengtünk, hogy lenézni nem mertünk. Viszont csodálatos kilátásban volt részünk végig az út során. Mint megtudtuk a skyrail-t idén júniusában adták át, ezért volt a hatalmas érdeklődés még a helyiek részéről is. Mi ‘csak’ 1 órát álltunk sorba a jegyekért, de a 10 után érkezők már könnyen 2 órát is ácsoroghattak. Felérvén Ngong Ping-be, körbejártuk a falut és végig mentünk a ‘Journey of Enlightenment’ a buddha megvilágosodás útján. Bementünk egy teaházba is, ahol mindent meg lehetett tudni, amit a különböző teákról és azok történelméről tudni lehet. Teán kívűl lehetett mindenfelé kínai jellegzetes süteményeket és kekszeket is kapni. Mi befektettünk Karesszal egy ‘Husband and Wife cake’-be ;), aminek az az érdekessége, hogy a férjnek készült rész cápahúst tartalmaz, a női pedig kókuszos ízű…megkóstolás után nem igazán merném ajánlani senkinek…valamint vettünk egy Mooncake-et is, ami Gábor öcsém szerint egyenesen ehetetlen, de szerintem csak az előrecsomagolt íz rontott rajta, a frissen készültek bizonyára sokkal ízletesebbek. És hát abból is készül sok különböző fajta, tehát lehet csak pont az, amit mi választottunk nem jött be annyira…

Ezután a kis kitérő után, felsétáltunk a Giant Buddha: Tian Tan Buddha szoborhoz, ami a világ legmagasabb szabadtéri ülő bronz buddha szobra a maga 34 meterevel. Mellesleg 250tonnácskát nyom. Hihetetlen látvány. Mind a kettőnket teljesen lenyűgözött. Ott üldögéltünk a lábánál egy darabig, majd szépen lesétáltunk és átmentünk a Po Lon Monastery, buddhista kolostorba, mely a festői szépeségű hegyek között fekszik a Ngong Ping fennsíkon.

Délutánra a nap is kibújt a felhők közül, s a végén már a napra lehetett nézni de a buddhára nem, mert annyira vakította a szemünket a fény. Karesz itt és végig Hong Kongban érezte leginkább napszemüvegének hiányát… apróság mely többek között otthon maradt :(

Késő délután indultunk vissza Kowloonra. Ugyanúgy a skyrail-lel mentünk le Tung Chung-ra és onnan vissza metróval Mong Kokra. Mégegyszer visszamentünk a Victoria öbölhöz, hogy elköszönjünk az öböltől egy időre. Most is nagyon különleges látvány nyújtott az éjszakai öböl, mint előtte való estéken. És ismét volt tüzijáték is :) Köszönjük Hong Kong, nagyon szép és különleges élményt adtál nekünk :)