”In life there are no ordinary moments and nothing is impossible” :-)

Az egyik pozitiv hozadeka az ujonnan kialakitott idobeosztasunknak, hogy mind a ketten elkezdtunk ujra rendszeresen sportolni, amit Korea ota elegge hanyagoltunk. Idonkenti jogazason, es hosszu setakon kivul nem volt jellemzo az igazi testmozgas. Ezen vegre valtoztattunk. Mint minden, ez is csak egy dontesen mult, hiszen az embernek mindig az fer az idejebe, amit szeretne. Es mi szerettuk volna, ha ujra hetkoznapjaink resze a mozgas. Mindketten futunk, en mellette tovabbra is jogazom, a medence nyitasa ota pedig, amikor lejutok szivesen uszom is. Karesz a futas mellet pedig egy baratjaval jar kondizni heti 2x, amellett, hogy fut heti 1-2x. Nalam a futas most ugy nez ki, hogy igyekszem heti 5x futni (mar amikor Madridban vagyunk es nem uton vmerre). Leginkabb reggelente szeretek menni, legalabbis mig Dani iskolaban volt delelottonkent akkor mentem, de miota kitort a nyariszunet, azota gyakran csak estenkent jutok le futni, 9 utan, ami itt szerencsere meg boven vilagost jelent, es van arra is esely, hogy kevesbe forro a levego, igy este 10ig barmikor mehetek futni a kedvenc kozeli dombom tetejere, ahol salakos az ut, nem beton es a hegyek latvanya vesz korul. Amikor majus elejen elkezdtem futni, nem birtam 1.5km-nel tobbet az elso ket hetben. Nem voltam fitt egyaltalan, be kellett latnom, de utana szepen feltornaztam magam 3-3.5km-re, amin jo masfel honapig ott is ragadtam, mert ugy ereztem ez az en egeszseges limitem, ez esik jol, minek eroltetni…( folyt a vegen jon… )

Kozben tul vagyunk egy ujabb spanyol EB gyozelmen! Tortenelmet irtak, ilyen meg nem volt, EB gyozelem utan VB gyozelmet tudhattak ket eve magukenak a spanyolok, amit most egy ujabb EB gyozelemmel fejeltek meg! Avagy, gazdasagi valsag ide v oda, a latin ver nem hulik ki, hanem meg forrobba valik meg ebben a szurrealis, materialista vilagban is. Milyen jo, hogy ez a nemzet gyakrabban hallgat a szivere, mint az ”eszere”, es akarhogy is alljon a politikai v gazdasagi helyzet, orulni mindig lehet valaminek es ezt garantaltan megtalaljak a spanyolok! Igy tortent most is, mentek, gyoztek majd hatalmasat unnepeltek! S ezzel emberek millioinak adtak okot az unneplesre! Because people are born to celebrate life abundantly :-)))

Kezdetek

Mar egy jo honapja minden foci szurkolo kitette a nemzeti lobogojat az ablakaba es autojara – amit sokan azota sem vettek le. Az ettermek, barok es kavezok szintugy! De a tengerpartnal jarva meg a bojakon is ott lengedezett a spanyol zaszlo! Termeszetesen mindenutt hatalmas kivetitokon lehetett nezni a meccset – mert ugye minel tobben osszegyulnek, annal jobb szurkolni, s annal nagyobb a gyozelmek utani oromkodes! A gyerekek piros nemzeti valogatott poloban mentek iskolaba. A meccsre hazaerni fontos volt mindenkinek, s aki tehette, baratai tarsasagaban nezte a meccset kozos BBQ party kozepette. Semmi mas nem szamitott az elmult hetekben, csak a foci, na meg a jo hangulat! Mert az itt uralkodo, akarcsak a napsuteses orak szama! A ketto szo szerint parhuzamosan emelkedett, s a vegere nem viccelek, szamomra sem tapasztalt szaharai hoseg utott ki itt  – a vegere mindenkit!

Mig a ”La Roja” szorgosan rugta egyik golt a masik utan, es sorjaban nyerte a meccseket, addig az emberek ajultan merultek az elerheto husito vizforras ala, s volt, amikor meg estenkent is tobb, mint 45 fokkal kuzdottunk (!!!). Mert ez mar kuzdelem volt, meg az olyan forro nyar imadoknak is, mint amilyen pl en lennek :)) 38 fokig meg sem szolalok, legalabbis nem komolyan, de afelett mar mozdulni sem tudok en sem ;-) Konkretan nem emlekszem ennyire utos, paras forrosagra Madridban, mint abban a 10 napban volt, amikor az uralkodo homerseklet joval 40 fok folott volt napon, de meg arnyekban is! S persze mikor maskor ha nem ebben a forrosagban dontottunk volna ugy, hogy lemegyunk vendegeinkkel a legkozelebbi tengerpartra, amit amugy szezon idejeben nem teszunk! Nem veletlen ;-)

Mindenesetre ennek a hihetetlen kanikulanak a kozepen mi tenyleg neki indultunk autoval es motorral, s csak leerven derult ki szamunkra, hogy a helyzetet sikerult tovabb fokoznunk, ugyanis a 40 fok melle forro sivatagi szel is tarsult, amitol pont oltan volt, mintha a forro hajszarito elott allna az ember onkent es dalolva! A szomoru azonban az volt, hogy Valencia kornyeken tobbfele is erdotuzek utottek ki, kozel 1000 embert kellett evakualni a falvakbol es akkora volt mindenfele a fust, hogy Valencia kozeleben lelegezni alig lehetett.

Mivel a mi szallasunk Denia felett volt, tavol Valenciatol, a fustot nem ereztuk, de a napot nem lattuk 3 napig, valoszinuleg nem csak a magas para, de a tavoli erdotuzek miatt sem. Visszafele azonban megalltunk Valencianal, bar ne tettuk volna, de szerettuk volna, ha Valiek is latjak a 21.szazadi muzeum egyuttes epuleteit, amire azonban vegul nem kerult sor, csak autobol. A levegoben mindenfele pernye szallt, ami beteritett mindent, amit ert es fuldoklo volt a levego a fusttol. Orulok, hogy nem ott volt a szallasunk, mert elviselhetetlen lett volna. Konkretan pont azt az elmenyt juttata eszembe, amikor 2002 januar 5en Sydneyben landoltunk, az evtized egyik legnagyobb bozot tuzenek fustfellegei kozott, es a tengerpartokat teljesen belepte a hamu. Alig lehetett latni vmit a varosbol, ahogy ereszkedtunk…

Vegul a kalandos es forrora sikerult kirandulas utan, vasarnap este ertunk vissza Madridba, ahol addigra tokeletes klima uralkodott 30 fokkal! Azota is egyszeruen tokeletesek a napok, ma sem tobb 33-34 foknal, a reggelek uditoen frissitok, szinte egesz nap jar a levego es csodalatosan kek az eg es tiszta a horizon! Ezek szamomra a legidealisabb nyari napok! A fergeteges dontot itthonrol neztuk, s mikozben egyutt orultunk a spanyolokkal, azert empatikus erzesek fogtak el bennunket is a 3. goltol kezdve az olaszokkal szemben… De valojaban en mar donto elott is orultem a tenynek, hogy a ket legjobb csapat az EBn latin volt!! A hatalmas gyozelmet kovetoen mindenki a medencebe ugrott, akarcsak a VB ideje alatt ket eve!

Masnap, a ‘Campeones’ megunneplesere kimentunk motorral Karesszal, es a tomeggel egyutt unnepeltunk! Hatalmas elmeny volt! Aminek a fenypontja, ami egyben eletem egyik legnagyobb fenypontjava is valt egyben, az volt, amikor elenk ert a busz, es en felmasztam Karesz nyakaba, igy a tomeg felett tiszta ralatasom volt a gyoztes csapatra, s mindossze 3 meternyi tavolsagra volt tolem Casillas, 5 meterre pedig Ramos, a ket kedvenc :-) Ez most talan ‘groupie-nak’ hangzik annak, aki se nem foci rajongo (en sem tudtam eddig, hogy az lennek barmilyen szinten is ;-), se nem el(t) Spanyolorszagban, de annak, aki itt el, ha akarja, ha nem, beszivarog az eletebe es magaval ragadja a foci hangulat!

Az, hogy testkozelbol atelhettuk ezt a hangulatot ujra (link a videohoz, amit a madridi unneples alatt keszitettem :), mar megerte, hogy itt is elhetunk :)) Nekem az utazasok, valtozatos gasztronomiajanak elvezeten kivul ezzel egyutt lesz teljes es kerek a spanyol elmeny :)

Szoval egeszen a ‘gyozelem napjaig’, azt gondoltam 3,5 km-nel tobbet nem tudok futni… az 5km nagyon messzi elkepzelesnek tunt… ergo limitaltam magam, mar csak azzal is, hogy ezt gondoltam es ezt hitettem el magammal, pedig pontosan tudom, hogy barmi letezhet es megtortenhet, amiben az emberi elme kepes hinni benne! Ha csak azt vesszuk, hogy minden, ami ma korulvesz bennunket vmikor csupan egy gondolat volt, ez eleg bizonyitek arra, micsoda ereje van a gondolatainknak! S azzal, ha az ember korlatokat epit fel az eleteben, nem hogy nem kepes fejlodni, de valojaban teljeseggel is keptelen az eletet elni… Azt, hogy mire kepes az ember valojaban akkor eli meg, amikor ujabb es ujabb maga altal felalitott korlatot lep at, es hagyja magat kilepni a komfort zonajabol, ami tovabbi ‘lehetetlennek tuno dolgok’ megvalositasat segiti elo! Because ”our deepest fear is not that we are inadequate. Our deepest fear is that we are powerful beyond measure.”

Vegul a gyozelem utani reggelen 5.5km-ig meg sem alltam a futasban, akkor is csak azert, mert mar ideje volt hazamennem a csaladnak es vendegeknek reggelit adni ;-) Sot, azota megadom magamnak a bizalmat, hogy 10km-t is kepes vagyok lefutni :-) Nem is tudom hol hallottam ezt a mondatot, de meg idekivankozik nekem a vegere: ”It isn’t about being perfectionist, it’s about continuing to reinvent yourself, finding new challenges, putting you on edge again.” Hat ez az, amit nap mint nap gyakorolhat az ember…atlepni sajat korlatait, s vele egyutt tagitani onmaga hatarait, s kozben folyamatosan egyre kozeliteni ahhoz a teljes elethez, amire szulettunk…

10 thoughts on “”In life there are no ordinary moments and nothing is impossible” :-)

  1. Szia Vera:)
    Van egy blog, amit szeretek olvasni (http://szerelmemsanghaj.hu/blog/); régen nem frissítette a szerzője, de most igen, amiről eszembe jutott, hogy idekattintsak a tiédre is, és íme, te is írtál:)
    Nagyon motiváló a történeted a futásról, és a gondolatok a korlátok átlépéséről erőt adnak! Köszi;)

  2. :)) koszonom, Zsuzsi. Van tobb is meg, amikrol nem irtam (meg), de aprodonkent ide is ‘csopogtetek’ belole, amiben en magam is hiszek, amirol tanulok es, amit gyakorlok nap, mint nap… minden a gondolatainkon mulik, es azon, mi magunk miben hiszunk… a vilagot, a sajat vilagunkat vagyunk kepesek megvaltoztatni, azzal ha az elavult hitrendszereinken valtoztatunk… szep nyarat neked is! puszi

  3. Ha lenne itt “like” gomb, akkor a bejegyzésed most kapna egy nagy like-ot. :)
    Én is ebben hiszek, (illetve tudom), hogy ez így van. Mindent el tudunk érni, amit csak akarunk.
    Jó olvasni, hogy mennyire élitek minden nap ezt a fajta gondolkozást.
    Nagyon ügyes vagy a futással is, 5 km az nagggyon jó! :) Én is most kb. 2 hete kezdtem el rendszeresen futni és nagyon jól esik. :)

  4. Koszi Ildi, orulok, es tudom, hogy te felszavakbol is erted, mikor mire gondolok ;-)
    Eddig a futast amugy ugy allitottam be, hogy ‘unalmas’, de azota tudom, hogy a leghatekonyabb has feszesito :D,igy most mar szorakoztatonak is talalom es a harom honap futas mar meg is hozta az eredmenyet, amit elvezek es tovabbi motivaciot ad :)) Ennyi, mindent meg lehet uj oldalrol is kozeliteni, hatha jobban bejon az ‘illetonek’ :))

  5. Örülök, hogy újra blogolsz, sok érdekes dologról írsz!

    Nahát, érdekes, hogy ott is küzdeni kellett a meleggel…itt is tartósan 40 fok körüli hőmérséklet volt, és nekem meg valahol 36 felett akad ki a hőmérő…bár ez csak a száraz melegre érvényes, azt hiszem. de mostmár talán itt is vége ennek az időszaknak.

    fantasztikus lehetett az ünneplés :)) én is napokig csak a yo soy espanol-t meg a viva espana-t hallgattam, és teljesen fel voltam dobva :))

  6. Az a nem normalis forrosag az Afrikabol jott, tehat at kellett vonulnia rajtunk is, hogy hozzartok erjen :D nem volt kellemes, de azota is fenomenalisan csodalatos idonk van itt Madridban! Eszakon szakad, ott meg nyar sem volt idom, delen meg gondolom a paras forrosaggal kuzdenek…
    Az effajta unneplesek pedig, ahogy irtam is, tenyleg meghatarozo elmenyei az eletunknek!!!!

  7. Szia, Vera!
    En tavaly majusban kezdtem el futni. Kezdeti teljesitmenyem kb. 5 km volt…aztan aprilisban felmaratont futottam Berlinben, most pedig epp az okt. 7-i Budapest Maratonra keszulok…Keep up running! Nothing is impossible :-))

  8. Igen, ez az igazan inspiralo, barki barmire kepes, ha fejben mar eldontotte! Nagyon gratulalok neked! Most a 40 fokokban kicsit nehezebben megy, de azert rendszeresen megyek, csak jobban esik az uszas, de mar varom a kellemes oszi reggeleket, hogy megmutassam magamnak mit engedek meg magamnak :D Jo edzest a Maratonra neked!

  9. Pingback: Corre por Madrid!!!! | Living here and there

  10. Pingback: Corre por Madrid! | Soulful Living

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s