The Cape – New England’s summer playground and a mythical place at the same time

Cape Cod, vagy ahogy a helyiek mondják, The Cape, akik csak ismerik egy mitikus helyszin, a gyerekkori nyaralások, a lenyűgöző fotók, vagy filmek varázslatos helyszínét juttatja eszébe. The Cape, egy olyan különleges hely, melyet bármely New England-i (Vermont, New Hampshire, Maine, Connecticut, Rhode Island államok lakoi), New York-i, Washington D.C.ben vagy még azon is túl élők szívesen keresnek fel, mi több, azaz igazi, ha második címükként tüntethetik fel, ami később bekerül majd a kint oly fontos jelentőséggel bíró ‘gyászjelentésbe’ is. Vannak, akik számára Cape Cod az a hely, amit látni kell, vagy ahol láttatni magát az embernek. Az Egyesült Államok egyik legprominensebb földrajzi helyszíneinek egyike, ahová nemcsak a hírességek húzódnak szivesen vissza a paparazzik lencséi elől – itt található többek között a híres Kennedy compound is Hyannisportnál -, de az élet minden területéről érkezők is ugyanolyan szivesen keresik fel a szigetet. A hatást, amit a sziget hagy maga után, kitörölhetetlen, és életreszóló!

Cape Cod tulajdonképpen egy sziget, de mégis sokan félszigetként emlegetik, mivel azonban egy kanális húzódik a sziget és a szárazföld között nincs közvetlen  kapcsolata a ‘mainland-del’ – ergo mégiscsak sziget :-) Cape Cod-hoz tartozik még további két sziget: Martha’s Vineyard & Nantucket. Ez utóbbi két helyet különösen akkor érdemes felkeresni, ha az ember végtelen nyugalomra vágyik. (Mindkét sziget hajóval és repülővel is megközelíthető) Cape Cod-on több a kultúrális élet mindenképp és méretéből adódóan több lehetőség van mindenre. Cape Cod-ot két hídon át lehet legegyszerűbben megközelíteni, a Sagamore- és a Bourne-hídon. A szigetet egy főút szeli ketté, mégpedig a Route 6, azaz hatos út, ami elvisz teljesen a sziget végéig a csücsökbe, Race Pointig. Boston-Provinctown nagyjából 2-3 órás autóutat jelent, forgalomtól függően. Mi New York felől érkeztünk, amit nagyjából 6 óra alatt tettünk meg a sebességkorlátozások miatt, ami Amerikában köztudottan elég alacsony.

Az igazi signiture Cape Cod hangulathoz mindenképp hozzátartoznak a dimbes-dombos füves (beachgrass) homokdűnék, a romantikus lápos-mocsaras természetvédelmi területek, a mesés és egyben misztikus világítótornyok, a csodálatosan gondozott kékes-lilás hortenzia bokrok, a varázslatos naplementék és a fenyőerdők illatával keveredő óceáni levegő. Az egész szigetet átjárja valami különleges, leírhatatlan és sajátságos hangulat, amihez foghatót nem hiszem, hogy találni. Bar minden szigetnek mindig megvan a saját külön világa!

Számunkra legkedvesebb kisvárosok, amiket akkor és most is szívesen kerestünk fel és ajánlunk másoknak is: Eastham – itt laktunk és volt a szálloda, ahol dolgoztunk; Chatham (a sziget legbájosabb kisvárosa), Orleans, Wellfleet – itt volt az étterem, ahol dolgoztunk, de azóta tulajcsere volt, így ott ismerőst már nem találtunk; Hyannis, Truro, Osterville, ahol épp egy újabb Adam Sandler filmet forgatnak ígéretes szereposztással – elmentünk megnézni, de csak a hatalmas nagy filmes kamionokat láttuk. Több száz statisztát kerestek a filmhez, de sajnos a májusi ‘casting’-ról lemaradtunk ;) Végül, de nem utolsó sorban egyik nagy kedvencünk, Provincetown és környéke. S érdemes úgy készülni, hogy tudja az ember a sziget tele van szebbnél-szebb sétáló útvonalakkal, amiket érdemes felkeresni, s amikről bővebben ITT találtok információkat.

Cape Cod-ra gondolván nekünk is a sziget lenyűgöző nyugalma, az ember és természet közti harmónia, a hosszú homokos partok és a népszerű szigeten található tipikus ételek jutnak eszünkbe, mint pl.: a homár (minden formában és mennyiségben:), kagylók és osztrigák (amiket ezúttal kihagytam;); a fish and chips vagy a két Amerika szerte közkedvelt leves Clamchowder & Cornchowder, amiből egyébként minden második nap meg tudnék egy tányérral enni :-)  A sziget valójában nyáron kel életre júniustól Labour Day-ig (szeptember első hétfője, MA), amikor megsokszorozódik a sziget lakossága, ami egyébként nem több 240.000 főnél. Mitöbb, az egyik helyi újságban olvastam, hogy csak a tavalyi évben közel 4.3 millió ember kereste fel a szigetet! Mint fentebb írtam a sziget a Kennedy családnak is a visszavonulást, a zavartalan, boldog nyári vakációkat jelentette és a mai napig járnak ide Kennedy leszármazottak, más hírességek mellett, akiket mind a sziget szépsége és nyugalma vonz vissza évről-évre. A telek azonban meglehetősen zordak és hosszúak a szigeten, tavasszal pedig rengeteget esik az eső és viszonylag elég későn kezdődik meg az igazi felmelegedés, éppen ezért nyáron, júniustól – október elejéig érdemes leginkább idelátogatni. Az ősz itt is híresen gyönyörű, mint általában az egész Keleti-parton.

A nyári hónapokban a szigeteknek nagy szüksége van a rengeteg kisegítő diákra, akik a vendéglátásban dolgoznak: étteremekben, fagyizókban, pékségekben, hotelekben, motelekben, benzinkutaknál, golf pályákon dolgoznak, s amiért előszeretettel vesznek fel külföldi nappali tagozatos diákokat, az azért van, mert az amerikai diákokkal ellentétben, tovább tudnak maradni, Labour Day után is, amikor még a legtöbb helyen nem zárul le teljesen a szezon, hanem kihúzódik egészen október közepéig. Érdeklődtünk, hogy az utóbbi években milyen nemzetiségű diákok érkeznek jellemzően a szigetre, s azt az érdekes választ kaptuk, hogy míg korábban nagyon sok cseh, szlovák, magyar, bolgár, román és macedón diák érkezett, addig az utóbbi években a Közép-Európai diákok helyett megjelentek a török, dél-szláv, kazasztán és kínai diákok, vmint jelentős az ír egyetemisták száma.

S, ezt már csak, mint plusz információ írom meg, hátha olyan is olvasná, akit érdekelne a dolog, és még nappali tagozatos diákként tanul. Mi annak idején a Work & Travel USA program segítségével találtunk magunknak nyári munkát. Ők segítettek mindent megszervezni és megkapni a J-1es vízumot. Ha jól emlékszem EZZEL a szervezettel mentünk (Livi, kérlek segíts ki, ha tévednek, hiszen következő évben ti is velük mentetek, de csak 10 éve volt, amikor még google sem létezett ;) Ma már annyi szervezet van, akik ezzel foglalkoznak, de csak azokat linkeltem be, amikről mi is hallottunk. A blog oldalára feltett Work & Travel USA kategória alá kerültek fel. A J-1es vízum feltétele egyébként továbbra is az, hogy, nappali tagozatos diáknak kell lennie a jelentkezőknek.

One thought on “The Cape – New England’s summer playground and a mythical place at the same time

  1. jujjjjjj, de csodás!nagyon nagyon jól összeszedted, kedvcsináló;)köszi!!!
    és nincs most kedvenc fotóm, vagyis talán mégis: a posta ládás, de a házak, a lighthouse!imádom:D

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s