Ovi, boldogan ;-)

…eljott ez a nap is, hogy vegre le tudom irni, Dani az elmult ket hetben boldogan megy az ovodaba. Nincs gond reggelente az oltozessel. Nem rug, nem sir, nem konyorog, hogy maradjunk, hanem segitokesz, ugyesen megreggelizik, feloltozunk, ad egy puszit nekem es integet, hogy ‘ciao mami’ es mar mennek is a papival kettesben :) Ott, amikor Karesz atadja az ovoneninek, akkor picit huppog, de csak egy pillanat az egesz es mar bele is feledkezik a jatekba. Mikor ebed utan, 1kor megyek erte, boldogan udvozol, majd oleli at a kispajtasait es mutatja nekem, hogy ott a Candela, itt  a Luna, ott a Jorge…stb ok a baratai :)) Nyoma sincs a tavaly oszi nyomorusagosan szomoru napoknak es aggodasnak, hiszen lathatoan megnyugodott, tudja, hogy megyunk erte, es jol erzi magat, felszabadult! Ugy gondoljuk, hogy bizony nagyon jot tett neki az a ket honapos szunet es feltoltodes es hogy ugy dontottunk csak delelott jar oviba, mert ez pont annyi ido, amennyit minden nap szivesen eljatszik az oviban es orul, hogy a delutant kettesben tolthetjuk jatekkal, motorozassal…  Igazabol csak az ebed utani sziesztarol marad le, de azt meg itthon is tud :) Az is jo dontes volt, hogy megosztottuk Karesszal, hogy o viszi, en meg hozom el az ovibol, mert igy tudja, mindket szulojere egyforman szamithat :)

Ez volt a mi beszoktatasi tortenetunk ‘happy end’je, es remelhetoleg ez mar igy is marad :-) Azt mar mondanom sem kell, miota ilyen kiegyensulyozottan kezeli o is a helyzetet a betegsegek is elkerulnek es az elso heten elkapott hasmenes ota minden rendben vele ;) Lelkileg is helyrekerult a dragank :)

9 thoughts on “Ovi, boldogan ;-)

  1. Szia Vera! De jó!!! :-))) Jaj, nagyon örülök, hogy ilyen boldogan megy Dani az oviba! :-)))
    Ennél jobb hír nem is fogadhatott volna hétfő délelőtt! :-) puszi és szép napot!

  2. Örülök, hogy megérett nála a helyzet. Én biztos voltam benne (ilyen családi háttérrel, mint a tietek :)), csak a mikor volt a kérdés.
    Az “apa viszi” általában egyébként is szerencsés megoldás. Az apáktól általában könnyebben válnak el a gyerekek, pláne, ha róla tudják, hogy az oviból munkába megy és nem haza.

  3. Nagy a boldogsag tenyleg, hiszen a szulo is akkor felszabadult es boldog, ha a gyerek is az :-) Magdi, igazad van, ami az apa szerepet is illeti, jobban elfogadja, ha o viszi, nekem meg marad a ‘more rewarding’ resze, hogy erte mehetek :) Azt sajnalom csak kicsit, hogy jovo osztol valtani kell…de hatha akkor mar minden konnyebb lesz es lesz esetleg ismeros gyerkoc is a csoportban!

  4. Igen tenyleg az! Szerintem amiatt van annyira rajuk kattanva, mert sok epitkezes folyik a kornyeken es latja ahogy dolgoznak a kulonbozo munkagepek. Az meg melyik kisfiut nem erdekelne? Egyebkent is ‘nagyon mernok gyanus’ a gyerek, mert itthon is mindent alaposan atvizsgal, hogy hogy mukodik, hogy forog ;)

  5. Pingback: Despedida! | Living here and there

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s