‘Veluk van ero’

A hetkoznapi koreai ember tortenelmuk kezdete ota autoritarianus rezsim alatt elt, ami hatart szabott gondolkodasanak, kreativitasanak, viselkedesenek es egyaltalan, hogy individumkent eljen. A Konfucionizmus  tobb, mint 2000 evvel ezelotti bevezetesenek eredmenyekent az elnyomas csak tovabb erosodott. Fokent, miutan a Choson dinasztia  – 1392ben torteno megalakulasat kovetoen – atvette az un. neo-Konfucionizmust, ami gyakorlatilag teljes mertekben kontrolalta es elnyomta az emberek eletet, erzelmi, szellemi, intellektualis es becsvagyi szinten egyarant. Roviden szolvan, ekkor alakult ki az un. `Father culture`, melyben abszolut hatalmat adott az apak es ferfiak kezebe a csalad folott – elvarvan  mindenkitol a megkerdojelezhetetlen tiszteletet felejuk, ferfiak irant, a kormany hivatalnokok irant…stb, mindezt kombinalva a kotelezo tiszteletadassal az idosek fele. A rendszer egeszen 1945ig fent allt! es egy olyan `nyomast` epitett fel a koreaiak pszihejeben, amit koreai szociologusok `Han`kent emlegetnek  – `szuksegtelen nehezteles` – olyan ero/nyomas, melyet leginkabb egy kuktaban felgyulemlo nyomashoz lehetne hasonlitani, amibol nem tud a goz kiszabadulni. A szociologusok szerint szamos `Han` letezett, mint pl. politikai-, szexualis-, szegenysegbol, haborus vesztesegbol fakado, vagy az osztalyok kozotti immobilitasbol adodo elnyomas.  A rendszerbol adodoan teljes mertekben el volt nyomva az egyeni szabadsag, amit hosszu evszazadokon at kellett elviselniuk az embereknek. A `Han` utal meg a `vagyodasra`is, amit az elnyomo vallas es a politikai rendszer teremtett, mely szetbomlasztotta vagy teljesen megtagadta az osszes alapveto embereket motivalo hajterot; allando felelmben tartotta oket, ami hihetetlen merteku frusztraciot, haragot, sajnalatot, gyotrodest, keseruseget, megfosztottsagot es tehetetlenseget epitett fel az emberek lelkeben. A torveny es a szokas hatalma gyakorlatilag kalitkaban tartotta az embereket a premodern Koreaban, akiknek eselyuk sem volt, hogy akar egy szikranyit is kibontakoztassak tehetseguket. `Merev rugokka` valtak, melyek teljesen laposra voltak nyomva, nagyon kicsi lehetoseget kapva arra, hogy kiengedjek felgyulemlett energiajukat, kivancsisagukat, kreativitasukat vagy akar a  felgyulemlett `gozt`, mely bennuk forrot.

Ameddig a feudalis koreai erok kepesek voltak az emberek szinte minden gondolatat es cselekedetet kontrol alatt tartani, addig passzivnak es `elegedettnek` tuntek.  Azonban, amikor meggyengulni latszodott idorol-idore egy-egy rendszer, felelmetes mertekkel robbant ki, mely minden esetben eroszakba torkollott.

A tobb ezer eves elnyomast tekintve azonban, semmi nem volt kepes olyan szinten felmergesiteni, frusztralni es megszegyeniteni a buszke koreaiakat, mint az 1910es japan megszallas es kolonizacio.

Es itt jon a lenyeg.

Amikor 1945ben felszabadultak az addigi nyomas alol, ami alatt oly hosszu ideig leteztek, ezt a hihetetlen felszabadult energiat, kreativitast, ambiciot mind-mind orszaguk gazdasaganak felepitesebe `oltek`, melyet csodaval hataros modon egy generacio alatt tettek szuper hatalomma, a vilag egyik vezeto gazdasagava.

Ez  a`Han` hatja oket azota is nap, mint nap, amit a kulfoldieknek is figyelembe kell venni, amikor koreaiakkal dolgoznak. Ez az extraordinaris energia hajtja oket akkor is, ha oktatasukrol, munkajukrol es arrol van szo, hogy valamiben sikeresek legyenek. Sot, a cel minden esetben, nemcsak hogy sikeresek de elsok legyenek!

A 20. szazad masodik feletol a koreai gondolkodasmodban es viselkedesben bekovetkezo dramai valtozasok ellenere azonban erezhetoen, tovabbra is Confucius tanai maradnak a koreai kultura bolcsoje, es ez meg akkor is igy van es erzodik, ha egy Nyugaton tanult vagy nevelkedett koreaival allunk szemben.

Bar a mai fiatal generacio lehet ugy tunik, hogy viselkedesre rengeteget amerikanizalodott, azonban a hatterben tovabb el ugyanugy az idosek iranti tisztelet, a kuzdelem a legjobb oktatas es munka megszerzeseert, a kozos felelossegvallalas csaladon belul, melynek szalai tovabbra is nagyon erosek.

Termeszetesen ahhoz, hogy valaki teljes mertekben megismerje kulturajukat es bepillantast kapjon az atlag koreai lelkivilagaba, ahhoz nem art legalabb a kulcsfontossagu kifejezeseket elsajtitani, melyek a minden napok fontos elemei. A koreai nyelvet egyebkent nyugati ember szamara szinte lehetetlen logikusan elsajatitani es beszelni, mivel a nyelv maga nem alkalmas a pontos es egyertelmu kifejezesre, az absztrakt kifejezesek hianya miatt. Innen ered a szamukra oly fontos intuicio jelentosege, ami nelkul keptelenseg megerteni pontosan, hogy mit is akarnak. Egymas gondolatainak olvasasa hozzatartozik verbalis kommunikaciojuk megertesehez.

A fentiekrol a kesobbiekben mind emlitest tesz meg a konyv, es reszletesebben kifejti ezek jelentoseget. Szoval innen folytatom legkozelebb…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s