Forward thinking cultures

Nemrégiben olvastam egy érdekes tanulmányról a Harvard Business Reviewban, hogy kultúránként mennyire eltérő a nemzetek jövőorientáltsága, s mindez mennyiben befolyásolja saját boldogságukat és boldogulási lehetőségeiket, vmint mindezt az információt hogyan fordítsák a cégek vezetői a ”saját hasznukra”, azaz mit is kezdejenek vele.

A 15 éve folyó kutatás azt boncolgatja, hogy egyes kultúrák jövő felé orientáltsága mennyiben befolyásolja az adott ország gazdasági fejlődését, annak versenyképességét, az ország általános boldogság érzetet, és az innovációkészség szintjét. Ez mindenhol a világon kultúránként eltérő. Mansour Javidan és kollégái 15 éve folytatják ezt a felmérést különböző tényezők alapján, melyek hatásai fontosak lehetnek szervezetiránytási szempontból is.

Több, mint 17ezer középszintű vezető vett eddig részt a vizsgálatban 61 országból. Kilenc kulcsfontosságú különbséget figyeltek meg, s ezek közül az egyik, amit kiemeltek, az az adott társdalom ’jövő orintáltsága’, vagyis milyen mértékben ösztönzik különböző kultúrák az emberek azonfajta viselkedését vagy magatartását, mely lassitja vagy késlelteti az elégedettségi, tervezési és beruházási kedvet a jövőben.

A kutatásban résztvevőktől azt kérték, hogy irják le saját értékeiket és környezetükét, melyben dolgoznak. Az egyik direkt kérdesükben a következőt tették fel: ”Több embernek kellene a jelennek élnie, mint a jövőnek.” Egy 7es skálán kellett bejelölniük, hogy mennyire értenek vele egyet. Majd a következő kérdésből kivették a ’kellene’ szót, s lett belőle ”Több ember él a jelennek, mint a jövőnek’’ kijelentés, melyet rangsorolniuk kellett, hogy mennyire jellemző viselkedési forma az adott társadalomban. Az eredmények kimutattak, hogy mennyire eltérően fontos a hosszútávon való gondolgodás kultúránként, habár az emberek értékei és célkitűzései nagyon hasonlatosak és egyben jövőorientáltak is. Mitöbb, a legtöbb ember úgy értekelte, hogy saját kultúrájuk nem kellőképpen jövőorientált.

A felmérés szerint Szingapúr a legjövőorintáltabb az összehasolított kultúrák közül, amit Svájc követ, Hollandia és Malajzia.

A legkevésbé jövőorintált kultúrák a következők: orosz, argentin, lengyel és magyar. Közepesen jövő centrikusak a németek, koreaiak, taiwaniak és az irek.

A tanulmány kimutatja, hogy a leginkább jövőorientált társadalmakban magasabb az átlagos GDP/fő, az innovációkészség, boldogság, magabiztosság és versenyképesség.

Mit is jelent mindez a managerek számára, akik olyan emberekkel dolgoznak együtt, akik kevésbé jövőorientáltak? A lényeg, hogy a vezetők elfogadják tényként, hogy ez kultúránként eltérő, másrészt megpróbáljanak szép apródonként egyfajta attitűdbeli változást elérni ezeknél a dolgozóknál. Fontos, hogy ne birálóan essenek a helyieknek, hanem megértően közelítsék meg a problémát, s az együttműködés fontosságát tartsák szem előtt. Segíteniük kell, hogy elsajátítsák az emberek az egyre hosszabbtavú gondolkodást, ami mind fejlődési és stratégiai szempontból fontos egy cég számára is. Igazi ”global leader”-ek (nemzetközi vezetők) tehát nem hibáztatják a helyieket jövőorientáltságuk hiánya miatt, hanem épp ellenkezőleg megpróbálnak segíteni egyre hosszabbtávú célokat kitűzni s biztosítani, hogy el is érik azokat.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s