Gang-won province-i kirandulas

Menet útiterv szerint: Indulás reggel 7:30kor 1. Bong Pyung botanikus kert 2. Dae Gaon Rung legelő (talán Korea egyetlen bárány lelőhelye ;) 3. Wuol Sung Temple: Buddhista templom, szerzetes rend. Majd visszaérkezés Szöulba este 8kor.

Megj. Sajnos Gábor videókameránk nincs, így nem tudtam kérésednek eleget tenni, hogy a hangulatát visszaadjám rövid felvételen keresztül is. Igyekszem a képeimmel visszaadni azért. Remélem sikerül…

Szakadó eső, köd és minden természeti elem, ami elronthatna egy kirándulást. Azonban mi jó kedvűek maradtunk, mert jó volt egy kicsit magunk mögött hagyni a nagyvárost, s végre újra hegyek, legelől, barik, templomok, folyók és patakok között bandukolni. Mindenesetre azért örültünk, hogy nem a hiking tour/hegymászó csoporttal mentünk ezen a hétvégén, mert a végeredmény így is tetőtől-talpig saras, mocskos lett. Igazi látványosság lehettünk, mikor este visszaérkezvén Szöulba felszálltunk a metróra…:)

Vissza még a túrára. A botanikus herbál kertben kegyetlenül szakadt az eső, de így is látszódott mennyire barátságos, kedves hely lehet ez napsütésben. A következő állomás a híres koreai ”báránymező” volt. A bárányok azonban be voltak zárva a karánba, nehogy elsüppedjenek a hatalmas mocsár szerű sárban. Nekünk viszont nem volt más választásunk, sikeresen dagonyáztunk a sárban, hóban és esőben. Egymás után volt módunk nézni, hogyan esnek hanyatt, csúsznak le a domboldalt a csúszós, puha sárban túra társaink ;) Karesz is csinált egy Dupla Leszúrt Lidbergert, miközben éppen azt nézte a meredek domboldalt lefelé menet, hogy mennyire süpped alatta be a föld, amikor hopp, már esett is orral a földnek de nem ért végül, csak a keze le, viszont nagyon vicces látvány volt, amíg megtalálta újra az egyensúlyát. Sajnos mindez egy másodperc töredéke alatt zajlott le, így nem volt módonban kamerára rögzíteni ;) Hasonló módon, én is fel-felkiáltottam egy-egy félméteres süllyedésem után, de a vége mindig csak nevetés lett. S persze ki más is lenne képes ilyen időben, ilyen terepre eljönni magassarkú körömcipőben, mint a koreai lányok :) öröm volt nézni őket…de nem tudom, hogy csinálták, mert még a farmerja szárának a vége sem lett saras. Komolyan mondom, tudnak ezek valamit…

Ezen a helyen a táj egyébként nekem leginkább Írország vidéki dimbes-dombos részeihez hasonlított.

Wuol Sung Buddhista templom pedig ismét, mintha a meséből lépett volna elő. Hegyek között, patak partján, csendes tájon bújik meg. Korea egyik legrégebbi buddha temploma. 645ben épült, s teljesen fel van újítva. Mesés élmény. Miközben le fel mászkáltunk a templomok és egyéb épületek között, a buddha szerzetesek is jöttek s mentek, tették dolgukat, nem zavartatták magukat a mi jelenlétünk miatt.

Mindig nagyon megnyugtató élényt ad, egy-egy ilyen hely felkeresése.

S itt legnagyobb szerencsénkre még a nap is kisütött, így pompás színekben játszott az egész táj.

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s