Napfelkelte


…korán van még…viszonylag ;) 8 óra. A reggeli hideg az ablakon át szökik be, a még álmos, de finom meleg lakásba. A hatalmas nagy panorámás ablakkal szemben ülve, a kelő nap sugarait nézve pötyögök a gépen, s közben reménykedem összeállnak a gondolatok, amik cikáznak a fejemben.
Magyarok a Nagyvilágban
Azon gondolkoztam, hogy milyen érdekes volna látni egy statisztikát, hogy hány magyar él jelenleg külföldön. Mi lehet az átlagéletkor? Az utóbbi pár évben emelkedett-e a külföldre költöző magyarok száma? Ebből hány százalékuk megy nyelvtanulás vagy továbbtanulás céljából; hányan dolgoznak kint? A dolgozók közül hányan dolgoznak végzettségüknek megfelelő helyen? Mekkora azok száma, akik mint életművészek tekeregnek a világban?
Érdekes lenne azt is megtudni, hogy kit milyen okok vezérelnek, hogy külföldre menjenek/költözzenek, és ki mi alapján választ magának országot? Nyílván közrejátszik az adott ország nyelvismerete is, de sokan mégsem az alapján hozzák meg a döntést. Alapvetően az ember lehetőségei is meghatárározzák, vagy éppen kulturális éredklődése, hogy merre veszi az iranyt. Van, akit az adott ország csodálatos természeti szépsége ejt rabul; van, akit az ország, vagy régió kulturális gazdagsága fog meg; vagy van, akinek ismerősei, rokonai élnek az adott országban…stb

Annak idején Angliába egyértelműen a nyelvtanulás miatt mentünk mi is. Viszont az indította be a folyamatot is. Amerikába már kalandvágyból mentünk, Ausztráliába viszont az ország/kontinens természeti szépségei és az ország kuriozuma miatt. Gyerekkori álma volt mindkettőnknek, mégsem feltétlen azt kaptuk, amit vártunk vagy elképzeltünk…
Koreába már dolgozni jöttünk és a keleti kultúra rejtelmeinek felfedézese volt a cél. Annak ellenére, hogy sokan, sok mindennel ijesztgettek és tény, hogy bennünk is voltak kétségek, úgy gondoltuk egy évet akkor is lazán ”kibírunk”, ha nem jönne be. Azóta négy hónap telt el, és minden naptját élvezzük a kintlétnek. Talán soha ennyire kellemesen nem csalódtam még országban! (persze ha nincs elvárás, nincs csalódás…de azért ez nem ennyire egyszeru megsem ;) Nem is tudom miért van az emberek egy részében félsz, ha vki úgy dönt egy ázsiai országban próbál szerencsét. Igaz, sokan ellenkeznének, hogy ez nem az igazi Ázsia! De ez bullshit: Ázsia hatalmas, színes, változatos, es Dél-Korea attól ugyanúgy igazi, eredeti ázsiai ország, ázsiai élményekkel, mint pl. Kína, Thaiföld vagy Vietnám. Az országok gazdasági fejlettsége mindig bizonyos különbségeket idéznek, de ez természetes és így van ez Európában is. Franciaországot ugyanolyan izgalmas felfedezni, mint mondjuk Romániát vagy Lengyelországot, gazdasági mutatók elemzése nélkül is.

Az utazás során az embereket leginkább az újdonság iránti vágy, a vmi más, otthonitól eltérő dolgok keresése, felfedezése hajtja. Az a szép benne, hogy mindenhol más tapasztalattal gazdagodik az ember. A világ még nem annyira globálizálódott szerencsére, hogy mindenhol ugyanazt az élményt kapjuk (ld. amerikanizálódás hátrányai). Különben elveszítené az utazás az elsődleges értelmét. Amíg minden ország megtartja saját identitását, megmarad az országok kuriozumának adta lehetőség az új dolgok, ismeretek feltárására, addig az ember is szivesen veszi nyakába a világot.

Kétségtelen, hogy az internet elterjedése 10-20ezer km távolságokat is képes olyan szinten megszüntetni virtuálisan, hogy az embernek nem csak a honvágya redukálódik, de képes új barátokra is szert tenni, vagy új országokat megismerni, anélkül, hogy kitenné a lábát.

Alapvetően szeretem az utikönyveket, azonbelül is a Lonley Planet és Utitárs kiadásokat, de mások személyes tapasztalatai még talán ennél is érdekesebbek számomra. Ilyenek a blogok is :) Egyre többen és többen vezetnek internetes naplót a maguk és mások örömére, és én is azon kaptam nemrégiben magam, hogy már nemcsak a Kanadában, Taiwanon, Wales-ben vagy éppen Magyarországon élő ismerőseim, rokonaim blogját olvasom, hanem teljesen idegen emberek blogját is. Nagyon érdekes belelátni, ki hogyan éli meg mindennapjaiban a szülőföldje messzeségét; kinek milyen mértékben sikerül intergrálódnia az adott orszagba; milyen élményekkel válnak gazdagabbá napról-napra, hónapról-hónapra. A képes blogokat különösen élmény követni, mert nem csak olvas, hanem lát is az ember azokról a távoli helyekről, amikről az író ír, s amivel azt éri el, hogy egy-egy virtuális utazást tehet maga az olvasó is az íróval együtt, miközben számos hasznos információval is gazdagodhat az ember és gyakorlatilag minden nap tanul vmi újat. Sosem lehet tudni merrevisz még bennünket is az északi szél és a kíváncsiság, ezért jó előre felkészülni mindenre, minden szempontból.
Üdv Mindenkinek!

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s