Namison

Múlthét szombaton a Nami szigetre mentünk, mivel 25 fokot mondtak és napsütést arra a napra. Felkerekedtünk, s gondoltuk 1-2 óra alatt odaérünk majd…tévedtünk…

…először is egy 1 órás metró út volt soron a délelőtti tömegben Pyeonchonból Gangbyeonba :) Majd miután sikeresen megtaláltuk a Dongseoul Bus Terminalt beálltunk a sorba a jegyekért. Nem volt olyan egyszerű, mivel ezen a buszállomáson semmi nem volt kiírva angolul, csak koreaiul. Így mikor én kerültem sorra a pénztárosnál magyarázkodhadtam pár percig, hogy megértsék hova akarunk eljutni. Az angol nevét a szigetnek nem ismerték fel, majd összetették a fejüket a jegyárusok és végül az egyiknek leesett: mire megkaptuk a 3 jegyet. A távolsági busz a 36-os kiállóból indult, így elindultunk oda, ahol kiderült, hogy annak ellenére, hogy minden 5 percben indul egy busz Gapyeongba, mi csak a 12:05-re szóló buszra kaptunk jegyeket. Még csak 11 óra volt, így úgy döntöttünk beülünk a váróba, ahol az egyik ‘resti’ pultos-kiszolgálós helyen a vendéglátós épp a cappucino port osztotta szét poharakba előre és tette a poharakat egymásba. Mindezt egy nagyon szép zöld lavorból :) A végén, a port, ami a lavor aljában maradt, szépen utána egy fekete zacsiba töltötte bele, s mint aki jól végezte dolgát elpakolta a lavort és elővett egy másikat…

11:45kor úgy döntöttünk, hogy kimegyünk megnézzük mi a téma a buszunk körül… Kiderült, hogy nem minden 5 percenként induló busz telik meg, így a sorban állók közül, aki még felfér felülhet. Így mi is egy 10 perccel hamarabb induló busszal mentünk végül el…ha ezt tudtuk volna…na de mindegy volt már…1 órás buszút következett Gapyeongba, ahol érkezés után egy koreai buszon megismert `barátunk` segítségével kerítettünk egy taxit, ami kivitt a hajóállomásra. Mivel más úton nem lehetett eljutni, így a taxisoknak van forgalmuk rendesen ;). Megvettük a Nami szigetre szóló jegyeket + egy grillezett főtt kukoricát és beálltunk a kígyózó sorba, mely a hajóra vart. Az hajoút mindössze 10 perces kellemes ride volt. Lehömpölyögve a hajóról a tömeggel együtt, a sziget térképéhez mentünk először, ahol stratégiai egyeztetést folytattunk arról, merre induljunk és milyen szisztéma alapján járjuk be az egész szigetet. A sziget amúgy kb. fél Margitsziget nagyságú levél alakú sziget és a gyönyörű fasorairól híres, ahol számos koreai romantikus filmet is forgatnak.

Ősszel és tavasszal a legszebb és legszínesebb. A jó idő miatt rengeteg ember piknikezett mindenfelé. Persze a tömeg jelenléte nem újdonság egy olyan országban, ahol egy magyarországnyi területen 46 millió ember él. Gyakorlatilag mindenhol és mindig rengeteg az ember, különösen este és éjszaka, amikor a koreaiak igazán elemükben érzik magukat.

…közben mi is beszereztünk egy-egy take-out kávét és koreai pálcikás hot-dogot :), amivel egy időre jóllaktunk és folytattuk a sziget felfedezését. Végig sétáltunk a híres fasorok között, majd lementünk a partra, s annak mentén andalogtunk tovább eljutva a sziget legvégéig, ahol leültünk és csak bámultuk a lassú folyású folyó vizét. Kozben Karesz és Gábor megmutatta a koreaiaknak, hogyan kell lapos kővel kacsázni ;)

5 előtt egy kevéssel elindultunk vissza a hajóhoz, amire kb. 300m-s sor várakozott, így beálltunk mi is egy újabb sorba. Szerencsére a hajók jöttek és fordultak 5 percenként. A buszállomásra pont 6 előtt nem sokkal értünk, amikor még láttuk kikanyarodni a 6 órás buszt. Reggeli tapasztalatunk alapján, gondoltuk most is 5, de legfeljebb 10 percenként jön majd a busz, ami visszavisz bennünket Szöulba. …10 perc…20perc és egyre nagyobb sor…25perc és busz még sehol…végül 6:30kor fordult be egy busz, amire pont nem fértünk fel :( így a sorban az első helyre kerültünk. Még 30 perc következett, s a 7 órásival tudtunk csak elindulni. Hosszú út volt még hazáig…mire visszaértünk Szöulba, a koreaiak már mint éjszakai lepkék szálltak meg mindent. Mindenki az utcán volt, vásárolt, ideiglenesen felállított színpadokon énekeltek (karaokiztak), táncoltak…vidám esti hangulat uralkodott. Mi is beléptünk a koreai esti pörgésbe és végül éjfélig haza sem mentünk. Említeni sem kell, hogy a fél 12-es metró jobban meg volt tömve, mint az esti 6-os, amikor a munkából áramlanak haza a tömegek…

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s